|
Mielőtt
halakat, kagylókat és más élőlényeket telepítenénk a tóba, a legelső
feladatunk a megfelelő vízinövények kiválasztása. A vízinövények indítják be
az életet a tóban, zöld bujaságukkal és pompázó virágaikkal odavonzzák a
szitakötőket, gyökereik és úszó leveleik között fejlődnek a halak és a
kagylók. A növényeknek van a legfontosabb szerepük a természetes egyensúly
elérésében. Közöttük néhány fajra különösen kiemelkedő szerep hárul. Ezek
lehet, hogy nem annyira mutatósak de többet tesznek a víz tisztaságáért mint
a tetszetősebb fajok.
|
|
|
| A vízinövényeket az
általuk kedvelt vízborítás mértéke alapján is szokták csoportosítani: |
| A - parti zóna -
vízparti növények |
| hagyományos kerti
talajt kedvelők részére, amelyek elviselik az időnkénti nedvesebb talajt is |
| B - lápkerti zóna -
mocsári növények |
| állandó nedves
talajt kedvelő növények részére, némelyek kisebb vízborítást is
igényelnek 0-10 cm |
| C - sekélyvízi zóna
- sekélyvízi növények |
| állandó víztakarást
igénylő növények - 20-40 cm |
| D - mélyvízi zóna -
tavirózsák és a víz alatti növények |
| ez a tavirózsák, tündérrózsák világa - 50 cm
fölött |
| E - úszónövények a víz felszínén
úsznak |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vízisaláta (Pistia
stratoides) |
| A víz
felszínén úszó, trópusi vízinövény. Gyökérzetével a
vízfelszín alatt elvonja a tápanyagot és úszó levélzetével a fényt a vízben
lebegő moszatoktól. A hideg ido beköszöntével a növény visszafejlodik,
összezsugorodik. A külső leveleit letépve a középső rügyet fagymentes helyre
téve átteleltethető. |
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Átokhínár (Elodea canadensis) |
| Víz alatti növekedésű,
bozontos, néha kuszán, gabalyodva növő vízinövény. Sötétzöld levelu vízben
úszó hínár. Hajtásai a vízfelszín felé törők. Fehér apró virágai
június-szeptemberben nyílnak. 40 - 80
cm vízmélységben él. |
 |
|
|
|
Kolokán (Stratoides
aloides) |
| Eleinte az iszapban
gyökerezik, majd elszabadul és a víz felszínén úszik. A levelek virágzáskor a
vízből kinyúlóak. Gyökérzetével - a vízfelszín alatt - elvonja a tápanyagot
és úszó levélzetével a fényt a vízben lebegő moszatoktól. Nem fagyérzékeny!
Tavasztól - késő őszig a víz felszínén úszik, télen lesüllyed a tó aljára .
Levelei akár 20-30 cm hosszúak is lehetnek. |
 |
|
|
|
|
|
|
Vizijácint (Eichornia crassipes) |
| Vízen úszó, fényes levelu
trópusi vízinövény. Levendula színű mutatós virágai nyáron nyílnak. Télen
akváriumban átteleltethető. |
 |
|
|
Vízilófarok (Hippurus vulgaris) |
| A tó aljára tehető.
Viszonylag gyorsan növo hajtásai 15-20 cm-re kinőnek a vízből. A kis halak
szeretik a víz alatti száraiból fejlődő "őserdőt", - megbújnak a
sűrű szárak között. Télálló |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
Tócsagaz (Ceratophyllum demersum) |
| Víz alatti bokros-bozontos
növekedésű, gyökértelen, olajzöld, majdnem fekete levélszínu vízinövény. Ágai
2-4 méter hosszúak. Az apró hím és nőivarú virágai külön, de ugyanazon a
növényen jelennek meg. A hím ivarú virágok párosával, a nőivarúak magányosan
helyezkednek el. |
 |
|
Vízitök (Nuphar lutea) |
| Az északi mérsékelt övi
területeken elterjedt faj. Széles, tojásdad levelei a vízen úsznak. A levél
és virágszárai elérhetik a 1,5-2,5 méter hosszúságot is. Sárga, enyhén
illatos virágai május-júliusban nyílnak. A tavirózsákhoz hasonlóan előnyben
részesíti az álló, mozdulatlan vizet. |
|
 |
|
Csavarodó ágú szittyó (Juncus effusus
Spiralis) |
| Örökzöld, dugóhúzó alakú,
csavarodó ágú, terjedő tövű vízinövény. Érdekes színfolt a vízben. Nedves,
félárnyékos helyre a kertben is ültethető |
 |
|
Virágkáka (Butomus umbellatus) |
| Keskeny, lapos felfelé álló
levelu, 60-100 cm magasságra növő vízinövény. Rózsaszín, ernyős virágzata
júniustól augusztusig nyílnak. A sekélyvízi és a mélyvízi zónát is kedveli. |
 |
|
Mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) |
| Mocsári évelő, de jól érzi
magát a parton és a sekély vízben is. Magassága 80-100 cm, szereti a
napos-félárnyékos helyeket. Elágazó virágszálon a hatalmas sárga virágai pompás látványt nyújtanak. Virágzása
júniustól júliusig |
 |
|
Mocsári gólyahír (Caltha palustris) |
| Mocsári és vízparti évelo.
Mint neve is mutatja a lápkerti zónában érzi magát igazán jól 0 - 5 - 10 cm vízmélységben. Magassága 30-40 cm, szereti a
napos-félárnyékos helyeket. Sárga virágai 3,5-4,5 cm átmérőjűek áprilistól
júniusig elbuvölő látványt nyújtanak. |
 |
|
Vizi menta (Mentha aquatica) |
| Kedvelt mocsári növény.
Lápkerti és sekélyvízi zónában érzi magát igazán jól. Sűrűn elágazó,
bokrosodó 40- 50 centiméterre megnövő sötétzöld leveleivel és erősen illatos
lilavirágával díszít. Nyáron virágzik. |
 |
|
Hídor (Alisma plantago-aquatica) |
| Felálló ágú, nagy ovális, a
szélein gyakran hullámos levelu, 50-80 cm magasságra növő vízinövény. Fehér
virágzata emeletes elhelyezkedésű, május végétől július elejéig nyílik. A
sekélyvízi és a mélyvízi zónát is kedveli. |
 |
|
Kálmos (Acorus calamus) |
| Fűszeres illatú, keseru ízu
gyökerét évszázadok óta alkalmazzák a gyógyászatban. A kálmosgyökér belseje
fehér és szivacsos állományú. Virágzata 8-12 cm hosszú, húsos torzsa, amelyen
a virágok tömötten állnak. Álló és lassan folyó vizek partján, vagy vízzel
borított talajokon él. Kerti tavakban alkalmazva 0-20 cm-es vízmélységbe
telepíthető. |
 |
|
Tavirózsa változatok (Nymphaea variety) |
| A legkedveltebb
vízinövényeink egyike tavaink legfontosabb éke. Rendkívül gazdag, fajta és
színválasztékban termesztik ezeket a pompás virágaikkal díszítő növényeket. A
tavirózsa gyökere a tó alján kapaszkodik az iszapban, leveleit és virágját
azonban a tó felszínére nyújtja. A mélyvízi zónában érzik jól magukat, de
léteznek törpe fajták is amelyek elviselik a 30- 40 cm-es mélységet is.
Kertészetünkben a piros, a rózsaszín, a sárga, és a fehér különböző változataiban kapható. |